A projekt célja az anyagok fizikai tulajdonságainak vizsgálata az űrben előforduló környezeti feltételek mellett. Különösen a kondenzált molekuláris filmek (jegek) és gázfázisú összetevőik, valamint az űrben való felhasználásra javasolt anyagok tulajdonságait tanulmányozzuk. A kísérleteket (i) ultranagyvákuumos körülmények között, (ii) az űrben jellemzően előforduló hőmérsékleti tartományban, és (iii) a keV és MeV tartományba eső energiájú ionokat tartalmazó, a napszelet utánzó sugárzásnak való kitettség során végezzük.

A projekt két különböző, de egymást kiegészítő munkacsomagra osztható, amelyek (1) a jég fizikai szerkezetére összpontosítanak az űrben, és (2) az anyagok (beleértve az asztrofizikailag releváns jegeket és gázokat, amelyek az űrkutatásban való felhasználási lehetőségekkel bírnak) besugárzására az űrben tapasztaltakkal analóg körülmények között.

Támogatási összeg: 119 880 000 HUF

A projekt célja, hogy elméleti hátteret biztosítson az eszközfüggetlen kvantumtitkosítás gyakorlati megvalósításához. Ezt a kvantumtitkosítás alapját képező új Bell-féle nemlokalitási tesztek feltárásával, a biztonságot garantáló bizonyítások leegyszerűsítésével és új kísérleti elrendezések kidolgozásával tervezzük elérni.

A projekt keretében az ATOMKI matematikai eszköztárat fejleszt ki újszerű hálózati topológiákban összekapcsolt kvantumkommunikációs eszközök megvalósításához.

• Projekt koordinátor: Prof. Marcin Pawłowski (Gdański Egyetem, PL)
• Konzorciumi tagok: Gdański Egyetem (PL), INRIA Lyon (FR), ETH Zürich (CZ), ATOMKI (HU)
• A projekt összköltsége: 1.064.600 EUR
• Ebből az ATOMKI része: 60.706.800 HUF

A RIANA projekt hét európai csúcsminőségű kutatási infrastruktúra hálózatot egyesít, hogy fejlett technikákat biztosítson nanogyártáshoz, analitikához és szimulációhoz. Hatékony hozzáférést kínál 69 kutatási infrastruktúrához egyetlen belépési ponton keresztül. A RIANA célja a tapasztalt és új felhasználók bevonzása az akadémiai és ipari szférából egyaránt, alkalmazkodva az új tudományos témákhoz és igényekhez.

• Projekt koordinátor: Deutsches Elektronen-Synchrotron, DESY (Hamburg, Németország)
• Tagok: 56 konzorciumi partner 22 európai országból

• Az ATOMKI szerepe: Transnational Access szolgáltató, a Tandetron részecskegyorsító berendezésen nyalábidő biztosítása külső felhasználók részére

• A projekt összköltsége: 15 MEUR
• Ebből az ATOMKI része: 35.700 EUR

1. A projekt a nukleáris technológia alkalmazásait fedi le, támaszkodva az alapkutatás területén gyűjtött magfizikai adatokra, ezért nagy fontosságú az ismeretlen magszerkezeti és magreakció adatok meghatározása kísérleti technikával.
2. A nukleáris technológia alkalmazásának egyik fontos területe a radioizotópok előállítása, egyrészt sugárforrásként, másrészt adalékként, valamint magában a vizsgálandó anyag térfogatában. Ezek azután felhasználhatók folyamatok követésére költséghatékony és gyors módszerrel.
3. Új felületi rétegek besugárzással történő előállítása és azok vizsgálata, új összetételű anyagok kopásvizsgálatához megfelelő besugárzási és mérési eljárások kidolgozása. Új, nanotechnológián alapuló nukleáris részecskedetektorok kifejlesztése.
4. Terápiás és diagnosztikai radionuklidok gyorsítóalapú előállításának fejlesztése, elválasztási módszerek kidolgozása. Teranosztikus izotópok és célzott radionuklid terápia fejlesztése.

Támogatás 4 éves időtartamra: 1.191.526.000 Ft

Kutatási projektünkben a víz körfogásának egy fontos elemével, a csapadékkal és annak izotópösszetételével (trícium és stabil izotópok) foglalkozunk. Az esővíz bonyolult légkörfizikai folyamatok révén alakul ki, különböző felhőkben és dinamikai körülmények között, így képződése szerint két nagy csoportba sorolható: réteges (szitálás, köd, csendes eső, havazás) és konvektív (záporszerű) csapadék. A légkörfizikai mechanizmusok az esővíznek jellegzetes izotópösszetételt kölcsönöznek, amelyek a képződési folyamatokról hagynak lenyomatot. Kutatásunk fő célja, hogy megvizsgáljuk a két fő esőtípus sajátságos izotópösszetételét, annak térbeli és időbeli változékonyságát. Ennek érdekében csapadékgyűjtő hálózatot fejlesztünk és működtetünk a Kárpát-medencében, és meghatározzuk az összegyűjtött minták izotópösszetételét. A mért és megfigyelt adatokat felhasználva betekintést nyerünk az esőtípus és az izotópösszetétel kapcsolatába.

Támogatás összege: 27.748.866 HUF

A titánötvözetekből készült ortopédiai és fogászati implantátumok fejlesztésének célja olyan bevonatrétegek kialakítása, melyek növelik a korrózióállóságot, antibakteriális hatásúak és elősegítik a csontszöveti beágyazódást. Munkánk során olyan kettős bevonatrétegek készítésével, azok szerkezeti és biológiai tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozunk, melyek biokompatibilitásuk mellett csökkentik az implantátum fémionjainak az élő szervezetbe való bejutását. A bioinert TiAlN/CNx multiréteg és biotoleráns TiAlSiN rétegek növekedési hibáinak lezárását titán- és alumínium-oxid rétegekkel valósítjuk meg, csökkentve ezzel az implantátumok okozta toxikus hatást.

A projekt kétoldalú tudományos és technológiai (TéT) együttműködési támogatás keretében valósul meg.

Együttműködő partner: Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kar, Újvidék, Szerbia

A projekt költsége: 1.727.112 HUF

A projekt célja újfajta, nitrogén-oxidok és szerves nitrátok érzékelésére alkalmas, nagy érzékenységű kvarckristály-mikromérleg (QCM) alapú gázszenzorok készítése. Az érzékenység növelését az aktív felület és a rajta kötött specifikus receptormolekulák mennyiségének növelésével érjük el, porózus fém (black metal) rétegek felhasználásával. Az ATOMKI Anyagtudományi Laboratóriumának feladata az előállított felületek és rétegszerkezetek morfológiai (XRD, FIB-SEM) és mélységi (SNMS) karakterizálása.

A projekt konzorciumban valósul meg, a résztvevő intézmények:

• University of Chemistry and Technology (Prága, Cseh Köztársaság) - konzorciumvezető
• Kitami Institute of Technology (Kitami, Japán)
• Polymer Institute of Slovak Academy of Sciences (Pozsony, Szlovákia)
• University of Opole (Opole, Lengyelország)
• ATOMKI - Atommagkutató Intézet (Debrecen)

A nemegyensúlyi plazmák olyan gyengén ionizált gázok, amelyek elektronokat, semleges és töltött molekulákat, atomi klasztereket és nanorészecskéket tartalmaznak. Fontosságuk alapvető a komplex anyagoktól a nanoszerkezeteken át az asztrofizikáig és a bolygók légköréig. Nagyon változatos természetű jelenségek színterét képezik az atomi méretektől a teljes plazma méretéig terjedő skálán. Ide tartoznak az elektronok és atomok/molekulák közötti gázfázisú ütközések: rekombináció, disszociáció, gerjesztés és ionizáció, a keletkezett szekunder-gyökök ütközései, plazma-felület kölcsönhatások. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a szénhidrogén plazmákban lejátszódó elemi ütközési folyamatok (különös tekintettel az elektronok és gyökök közötti ütközésekre) hogyan befolyásolják a plazmát. Kvantumkémiai és szóráselméleti számításokat tervezünk elvégezni a reakciók dinamikájának és legfontosabb útvonalainak vizsgálatára, meghatározva ezen folyamatok hatáskeresztmetszeteit és reakciósebességeit.

A projekt célja a kvantumtitkosítás fő korlátainak leküzdése a jelenlegi paradigmák megváltoztatásával, amelyet egy eszközfüggetlen titkosítási architektúra kidolgozásával szeretnénk elérni. Ez a kísérleti erőforrások és az elméleti megértés szempontjából nagyobb követelményeket jelent, de minőségi javulást hoz a kiberbiztonság terén.

Az ATOMKI új optimalizálási eszköztárral és hatékonyabb Bell-egyenlőtlenségek kidolgozásával járul hozzá a projekthez.

• Projekt koordinátor: Prof. Jan Bouda (Masaryk University, CZ)
• Konzorciumi tagok: Masaryk Egyetem (CZ); Osztrák Tudományos Akadémia (AT); Gdański Egyetem (PL); ETH Zürich (CH); ATOMKI (HU)
• A projekt összköltsége: 1.356.616,2 EUR
• Ebből az ATOMKI része: 37.516.097 HUF

Az IPERION HS projekt fő célja, hogy hozzájáruljon egy egyedülálló páneurópai infrastruktúra létrehozásához az örökségtudomány területén kutatóközpontok, egyetemek és múzeumok egyes létesítményeinek integrálásával. A 23 ország 24 partneréből álló konzorcium (Olaszországgal, mint projektvezetővel) 3 egymást kiegészítő platform, az ARCHLAB, a MOLAB és a FIXLAB révén hozzáférést biztosít a kulturális örökség interpretációjával, dokumentálásával, megőrzésével és helyreállításával kapcsolatos ismeretek és innováció előmozdításához szükséges eszközökhöz, módszerekhez és adatokhoz.

Az Atomki Örökségtudományi Laboratóriuma - a FIXLAB részeként - a régészeti leletekben, múzeumi tárgyakban lévő elemek koncentrációjának és eloszlásának meghatározására szolgáló ionnyaláb-analitikai vizsgálatokat végez a Tandetron gyorsítónál elérhető infrastruktúrára alapozva és részt vesz különböző monitoring stratégiák kidolgozásában, amelyek arra szolgálnak, hogy megakadályozzuk intenzív sugárzással történő mérés során a vizsgált tárgy esetleges károsodását.