Kutatási projektünkben a víz körfogásának egy fontos elemével, a csapadékkal és annak izotópösszetételével (trícium és stabil izotópok) foglalkozunk. Az esővíz bonyolult légkörfizikai folyamatok révén alakul ki, különböző felhőkben és dinamikai körülmények között, így képződése szerint két nagy csoportba sorolható: réteges (szitálás, köd, csendes eső, havazás) és konvektív (záporszerű) csapadék. A légkörfizikai mechanizmusok az esővíznek jellegzetes izotópösszetételt kölcsönöznek, amelyek a képződési folyamatokról hagynak lenyomatot. Kutatásunk fő célja, hogy megvizsgáljuk a két fő esőtípus sajátságos izotópösszetételét, annak térbeli és időbeli változékonyságát. Ennek érdekében csapadékgyűjtő hálózatot fejlesztünk és működtetünk a Kárpát-medencében, és meghatározzuk az összegyűjtött minták izotópösszetételét. A mért és megfigyelt adatokat felhasználva betekintést nyerünk az esőtípus és az izotópösszetétel kapcsolatába.

 

Támogatás összege: 27.748.866 HUF

A titánötvözetekből készült ortopédiai és fogászati implantátumok fejlesztésének célja olyan bevonatrétegek kialakítása, melyek növelik a korrózióállóságot, antibakteriális hatásúak és elősegítik a csontszöveti beágyazódást. Munkánk során olyan kettős bevonatrétegek készítésével, azok szerkezeti és biológiai tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozunk, melyek biokompatibilitásuk mellett csökkentik az implantátum fémionjainak az élő szervezetbe való bejutását. A bioinert TiAlN/CNx multiréteg és biotoleráns TiAlSiN rétegek növekedési hibáinak lezárását titán- és alumínium-oxid rétegekkel valósítjuk meg, csökkentve ezzel az implantátumok okozta toxikus hatást.

 

A projekt kétoldalú tudományos és technológiai (TéT) együttműködési támogatás keretében valósul meg.

Együttműködő partner: Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kar, Újvidék, Szerbia

A projekt költsége: 1.727.112 HUF

A projekt célja újfajta, nitrogén-oxidok és szerves nitrátok érzékelésére alkalmas, nagy érzékenységű kvarckristály-mikromérleg (QCM) alapú gázszenzorok készítése. Az érzékenység növelését az aktív felület és a rajta kötött specifikus receptormolekulák mennyiségének növelésével érjük el, porózus fém (black metal) rétegek felhasználásával. Az ATOMKI Anyagtudományi Laboratóriumának feladata az előállított felületek és rétegszerkezetek morfológiai (XRD, FIB-SEM) és mélységi (SNMS) karakterizálása.

 

A projekt konzorciumban valósul meg, a résztvevő intézmények:

• University of Chemistry and Technology (Prága, Cseh Köztársaság) - konzorciumvezető
• Kitami Institute of Technology (Kitami, Japán)
• Polymer Institute of Slovak Academy of Sciences (Pozsony, Szlovákia)
• University of Opole (Opole, Lengyelország)
• ATOMKI - Atommagkutató Intézet (Debrecen)

A nemegyensúlyi plazmák olyan gyengén ionizált gázok, amelyek elektronokat, semleges és töltött molekulákat, atomi klasztereket és nanorészecskéket tartalmaznak. Fontosságuk alapvető a komplex anyagoktól a nanoszerkezeteken át az asztrofizikáig és a bolygók légköréig. Nagyon változatos természetű jelenségek színterét képezik az atomi méretektől a teljes plazma méretéig terjedő skálán. Ide tartoznak az elektronok és atomok/molekulák közötti gázfázisú ütközések: rekombináció, disszociáció, gerjesztés és ionizáció, a keletkezett szekunder-gyökök ütközései, plazma-felület kölcsönhatások. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a szénhidrogén plazmákban lejátszódó elemi ütközési folyamatok (különös tekintettel az elektronok és gyökök közötti ütközésekre) hogyan befolyásolják a plazmát. Kvantumkémiai és szóráselméleti számításokat tervezünk elvégezni a reakciók dinamikájának és legfontosabb útvonalainak vizsgálatára, meghatározva ezen folyamatok hatáskeresztmetszeteit és reakciósebességeit.

A projekt célja a kvantumtitkosítás fő korlátainak leküzdése a jelenlegi paradigmák megváltoztatásával, amelyet egy eszközfüggetlen titkosítási architektúra kidolgozásával szeretnénk elérni. Ez a kísérleti erőforrások és az elméleti megértés szempontjából nagyobb követelményeket jelent, de minőségi javulást hoz a kiberbiztonság terén.

Az ATOMKI új optimalizálási eszköztárral és hatékonyabb Bell-egyenlőtlenségek kidolgozásával járul hozzá a projekthez.

 

• Projekt koordinátor: Prof. Jan Bouda (Masaryk University, CZ)
• Konzorciumi tagok: Masaryk Egyetem (CZ); Osztrák Tudományos Akadémia (AT); Gdański Egyetem (PL); ETH Zürich (CH); ATOMKI (HU)
• A projekt összköltsége: 1.356.616,2 EUR
• Ebből az ATOMKI része: 37.516.097 HUF

Az IPERION HS projekt fő célja, hogy hozzájáruljon egy egyedülálló páneurópai infrastruktúra létrehozásához az örökségtudomány területén kutatóközpontok, egyetemek és múzeumok egyes létesítményeinek integrálásával. A 23 ország 24 partneréből álló konzorcium (Olaszországgal, mint projektvezetővel) 3 egymást kiegészítő platform, az ARCHLAB, a MOLAB és a FIXLAB révén hozzáférést biztosít a kulturális örökség interpretációjával, dokumentálásával, megőrzésével és helyreállításával kapcsolatos ismeretek és innováció előmozdításához szükséges eszközökhöz, módszerekhez és adatokhoz.

Az Atomki Örökségtudományi Laboratóriuma - a FIXLAB részeként - a régészeti leletekben, múzeumi tárgyakban lévő elemek koncentrációjának és eloszlásának meghatározására szolgáló ionnyaláb-analitikai vizsgálatokat végez a Tandetron gyorsítónál elérhető infrastruktúrára alapozva és részt vesz különböző monitoring stratégiák kidolgozásában, amelyek arra szolgálnak, hogy megakadályozzuk intenzív sugárzással történő mérés során a vizsgált tárgy esetleges károsodását.

A pontos atommag adatok alapvető fontosságúak számos nukleáris és nem nukleáris területen. Az EU által finanszírozott SANDA projekt célja egy adatbázis létrehozása, amely kiváló minőségű nukleáris mérések eredményeit tartalmazza a legfontosabb izotópokra és reakciókra vonatkozóan. A projekt különös figyelmet fordít az adatok mérési, kiértékelési és validálási módszereire. Ezeket a nagypontosságú nukleáris adatokat a biztonsági hatóságok, a kutatóintézetek, a nukleáris ipar és az egészségügyi szervezetek is felhasználhatják.

 

A konzorcium 35 partnerből áll, vezetője a spanyol CIEMAT.

Az ATOMKI mint a Nemzetközi Magszerkezeti és Bomlási Adatok Hálózatának (NSDD) tagja csatlakozott ehhez a projekthez, és az A=101 és A=103 tömegszámú izotópok, valamint négy további, orvosi célból fontos izotóp magszerkezetének és bomlási adatainak ENSDF kiértékelésével járul hozzá.

 

A teljes projekt támogatása 3,5 MEUR, amelyből az ATOMKI támogatása 20,0 kEUR.

Az elmúlt időszak robbanásszerű technológiai fejlődése lehetővé tette, hogy a kvantuminformatika eredményeit egyre szélesebb alkalmazási területeken hasznosítsák. Egy új kvantumforradalomnak lehetünk tanúi, amely garantálja az adatvédelem biztonságát, a kommunikációs biztonságot, és példátlan számítási teljesítményt fog nyújtani, amely felülmúl minden klasszikus elven alapuló számítási kapacitást. Ugyanakkor rendkívüli kihívást jelent, hogy az új kvantumeszközök és -protokollok a specifikációnak megfelelően működjenek. Ez a hitelesítési feladat az egyik legfontosabb szempont az EU kiemelt kvantumtechnológiai programjában. A projekt a jövőbeli eszközfüggetlen kvantumtechnológiák megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú hitelesítés feladatának megoldását tűzte ki célul.

Kutatóintézetek és kkv-k (kis- és közepes vállalkozások) egyesítik erőiket a RADIATE projektben, tapasztalatot és bevált gyakorlati példákat cserélve az Európai Kutatási Térség (European Research Area - ERA) iontechnológiai alkalmazásainak strukturálása érdekében. Az ionnyaláb-technológia továbbfejlesztése és az európai ionnyalábos infrastruktúrák közötti együttműködés erősítése mellett a RADIATE elkötelezett amellett, hogy egyszerű, rugalmas és hatékony hozzáférést biztosítson a tudományos és ipari kutatók számára a résztvevő ionnyalábos létesítményekhez. A közös kutatási tevékenységek (Joint Research Activity - JRA) és workshopok célja, hogy megerősítsék Európa vezető szerepét az ionnyalábos tudomány és technológia terén. Az Atomki a JRA következő munkacsomagjaiban és feladataiban vesz részt:

• WP20 Ionforrások és -nyalábok, T20.1. Mikronyaláb-optika
• WP21 Detektorok és elektronika, T21.1. Egyedi ionok detektálása

A projekt tagjai: 15 kutatóintézet és 4 kkv összesen 13 európai országból

A projekt összköltsége: 9,9 MEUR,
melyből az Atomki része: 180 kEUR

Az Európai Örökségtudományi Kutatási Infrastruktúra (E-RIHS) célja a kulturális és természeti örökségünk értelmezésére, megőrzésére, dokumentálására és menedzselésére irányuló kutatások támogatása. Az infrastruktúra magában foglalja majd az E-RIHS központot és a nemzeti csomópontokat, rögzített és mobil infrastruktúrákat, fizikailag hozzáférhető archívumokat és virtuálisan elérhető adatbázisokat. Gyűjtemények, épületek és régészeti lelőhelyek, digitális és immateriális örökség, azaz kulturális és természeti örökségünk széles köre áll az infrastruktúra által támogatott kutatások látóterében.  Az E-RIHS jelenleg előkészítő szakaszban van, a jogi státusz, valamint a szervezésre, irányításra vonatkozó elképzelések, illetve a hosszú távú fenntarthatóságra vonatkozó üzleti terv kidolgozása zajlik.  Ezenkívül a konzorcium egy-egy kiválasztott területen hozzáférést biztosít felhasználók számára a jövőbeni működés próbájaként, azaz egységes, európai infrastruktúraként, támaszkodva már futó infrastruktúra projektekre.