A korábban diagnosztikai szempontból kevéssé hasznosíthatónak tartott fogkő a jövőben új szerepet kaphat: lakossági szűrővizsgálatok mintaforrásaként szolgálhat. A Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kara és a HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) együttműködésében a kutatók a fogkő összetételében olyan jellegzetes elváltozásokat keresnek, amelyek alkalmasak lehetnek súlyos anyagcsere-betegségek korai kimutatására. Eddigi eredményeiket a BMC Oral Health tudományos folyóiratban publikálták.
A fogkő a fogak külső vagy belső felületén, leginkább az ínyhez közeli nyaki részen vagy akár az íny alatt, a gyökérfelszínen létrejövő kemény felrakódás. Színe sárgás-barnás, az íny alatti területeken pedig fekete. A nyálban lévő anyagok elősegítik a fog felszínén lévő dentális biofilm elmeszesedését. A fog sima felszínével ellentétben a fogkő érdes, így a baktériumok könnyebben megtapadnak rajta. A fogkő nem csupán esztétikai probléma, mivel a lepedéket közvetlenül az ínyszél közelében tartja, ezzel elősegíti a fogágybetegség kialakulását. Otthoni eltávolítása nem lehetséges, de rendszeres és helyes fogmosással sokat tehetünk a kialakulás lassítása érdekében. A fogorvosok a fogkövet ultrahangos eszközökkel és kéziműszerekkel távolítják el a hozzájuk panasszal érkező páciensek fogairól.
Mindeddig a fogkőre elsősorban eltávolítandó, klinikai szempontból kevés hasznos információt hordozó lerakódásként tekintettünk. Egy friss kutatás eredményei azonban arra utalnak, hogy jóval többet rejt, mint korábban gondoltuk. A kutatók szerint a fogkő összetétele olyan információkat tartalmazhat, amelyek új diagnosztikai lehetőségeket nyithatnak meg, és hozzájárulhatnak bizonyos betegségek korai felismeréséhez.
A Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának és a HUN-REN Atommagkutató Intézetnek (ATOMKI) a kutatói igazolták, hogy a fogkő összetétele jellegzetes, annak megváltozása pedig kialakulóban lévő, anyagcserezavarral együttjáró, súlyos betegségekre utalhat. Így az eltávolított fogkövet érdemes lehet összegyűjteni további vizsgálatok elvégzése céljából. A kutatást végzők arra hívják fel a figyelmet, hogy ily módon a lakosság egyszerűbben szűrhető lenne bizonyos betegségekre.
A cukorbetegségben szenvedők körében fokozottan jelentkezik a fogágybetegség. A mostani cikk kutatási időszakában összesen 57 személytől vettek fogkő mintát, közülük 17 fő szenvedett 2-es típusú cukorbetegségben, és 40 fő tartozott az egészségesekből álló kontroll csoporthoz.
Más kutatók által végzett korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy cukorbetegek nyálában megemelkedik a kálium mennyisége. Míg a nyál összetétele pillanatnyi állapotot tükröz, addig a lassanként lerakódó fogkő egy hosszabb időszak kémiai lenyomatát őrzi. A levett fogkő mintákat tisztítás és szárítás után különféle analitikai módszerekkel elemezték. A cukorbetegek csoportjához tartozó mintákban a kálium mennyiségének jelentős emelkedését mutatták ki a kontroll csoporthoz képest.
A kutatók most azt tervezik, hogy nagyobb számú beteg- és kontroll csoporttal megismétlik a vizsgálatot és további, anyagcserezavarral járó betegségek jellemző elváltozásait is igyekeznek kimutatni a fogkőből.
A fogászati kezelés során rutinszerűen eltávolított biológiai anyag akár értékes diagnosztikai erőforrássá válhat, lehetővé téve a betegségek szűrését a standard fogászati látogatások során. A módszer bevezetése jelentős előnyökkel járna a társadalom számára is, mivel ha a betegségeket korábban azonosítani lehet, a betegek hamarabb részesülhetnek kezelésben, ami megelőzheti a szövődmények kialakulását és javíthatja életminőségüket. A korai felismerés csökkenti az egészségügyi ellátás költségeit. Tekintettel arra, hogy a fogászati látogatások gyakoriak és a fogászati szolgáltatások széles körben elérhetőek, ez a megközelítés sok olyan embert is elérhet, akiket egyébként nem szűrnének krónikus betegségekre.
A módszer alkalmas lehet arra is, hogy régészeti leletekből az egykor élt emberek betegségeire következtessünk.
Tudományos közlemény:
- Potassium in dental calculus as an indicator of diabetes, BMC Oral Health (2026) 26:301
Kattintson a képre a megtekintéshez.
Kép: Fogkő minta 2500-szoros nagyításban, pásztázó elektronmikroszkóppal fényképezve.
Látható a fogkő néhol simább, máshol porózus szerkezete; a lyukak mikrométer (a milliméter ezredrésze) méretűek.
(Forrás: Potassium in dental calculus as an indicator of diabetes, BMC Oral Health (2026) 26:301)
English

