Sir Fred Hoyle a magfizikának vagy talán az egész fizikának az egyik legsikeresebb elméleti jóslatát fogalmazta meg 1955-ben, amikor feltételezte, hogy a ¹²C atommagnak van egy speciális állapota. Ezt hamarosan meg is találták kísérletileg és azóta Hoyle-állapotnak hívjuk. A fő sajátosságai a következők: közel van ahhoz az energiaküszöbhöz, ahol a ¹²C szét tud esni három alfa-részecskére, nulla az impulzusmomentuma és fürtösödött állapot, vagyis három alfa-részecske dominálja a szerkezetét. Ez a rezonanciaállapot teszi lehetővé, hogy a csillagtűzben három ⁴He mag elégjen egy ¹²C-vé. Enélkül nem tudnának kialakulni a kémiai elemek és – többek között – az élet sem.

Nemrégiben egy kísérlet azt tárta fel, hogy a ¹²C + ¹²C reakcióban van négy állapot annak a küszöbenergiának a környezetében, ahol a ²⁴Mg szét tud esni két ¹²C-re. Ezek szintén nulla perdülettel rendelkeznek, és arra utalnak a jelek, hogy ők is fürtösödött állapotok. Emiatt a felfedezők azt a sejtést fogalmazták meg, hogy a már ismert Hoyle-paradigma újabb megnyilvánulásával van dolgunk: a rezonanciák léte teszi lehetővé a reakciót, vagyis a ¹²C magokból a ²⁴Mg létrehozását.

Az előadás az elmélet oldaláról vizsgálja a kérdést kvantitatív módon.

• Az előadásra a hónap cikke bemutatása keretében kerül sor.
  Hónap cikke az Atomkiban 2024/5:

  Cluster states and their potential contribution to carbon burning in massive stars, Physical Review C 109 : 4 Paper: 044309 (2024).

• Az előadás előtt 30 perccel tálalva a tea és a keksz.