English
|
A műtárgyak, régészeti leletek tanulmányozásában ma már egyre nagyobb szerepet kapnak a természettudományos módszerek is. A fizika segítségével megállapíthatjuk a tárgyak, leletek korát, anyagösszetételét, illetve felfedezhetünk addig nem ismert részleteket is.
Az előadás első felében az ATOMKI-ban, gyorsított ionnyalábokkal végzett vizsgálatokat mutatunk be néhány érdekes példán keresztül. Emellett kitérünk olyan módszerekre is, amelyek akár a múzeumokban is alkalmazhatók. Az értékes tárgyaknál fontos, hogy lehetőleg úgy vizsgáljuk őket, hogy ne kelljen mintát venni. Az elemösszetételből következtethetünk a tárgy, illetve a nyersanyaginak származási helyére, készítésének technológiájára, állapotára, de közvetett módon akár korára is.
Közvetlen kormeghatározásra alkalmas az előadás második felében ismertetendő gyorsítós tömegspektroszkópia, amely a szén saját radioaktivitásának mérésével akár 50 ezer évre is képes visszatekinteni a múltba. Mammutcsontok, elefántagyarból készült tárgyak, csonteszközök, emberi maradványok, papirusz- vagy pergamentekercsek, szőttesek és textíliák, faeszközök vagy akár egy edényben elszenesedett ételmaradvány kora is meghatározható ezzel a módszerrel. Ehhez szükség van ugyan mintavételre, de a korszerű mintafeldolgozási és mérési technikáknak köszönhetően már egy egészen pici anyagmennyiségből tudunk információt nyerni. Sőt szénizotóp-méréssel még arra is választ kaphatunk, hogy milyenek lehettek a táplálkozási szokásai (például vegetáriánus volt-e) az egykor élt embernek vagy állatnak.
Műkincsek és csontok mesélnek eredetükről, történetükről, és mindeközben megismerkedünk néhány érdekes mérési módszerrel is.
Bejárat a Poroszlay út felől