A hazai lézeres és lézereken alapuló alap- és alkalmazott kutatás a viszonylag kis méret ellenére nemzetközileg elismert és sikeres, olyannyira, hogy az ELI nemzetközi előkészítő konzorciuma a magyar helyszínpályázatot támogatta, és Szegedet jelölte ki az ELI-ALPS (The Extreme Light Infrastructure – Attosecond Light Pulse Source) kutatóintézet helyszínéül. A jelen projekt kiemelt szakmai célja az ELI-ALPS-hoz köthető, lézereken alapuló kutatási módszerek és fényforrások megismertetése a hazai élő- és élettelen természettudományi területeken dolgozó kutatókkal. A projektet a Szegedi Tudományegyetem vezetésével a Pécsi Tudományegyetem, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet, valamint a Kecskeméti Főiskola alkotta Konzorcium hajtja végre. Az Atommagkutató Intézet a Debreceni Egyetemmel mint alvállalkozóval a projekt tematikájában számos képzési formával vesz rész a célkitűzések megvalósításában.

A kurzusok anyaga a   http://w3.atomki.hu/~mate/eli-tamop/  címen található.

Kurzusok 

A neutrínó tömegének meghatározása még a laikus emberek számára is felfogható rendkívüli jelentőséggel bír, hisz általa megbecsülhetővé válik az Univerzum tömege, amiből magának az Univerzumnak a létrejöttére és további sorsára vonatkozólag is következtetések vonhatók le. A 163-Holmium hosszú felezési idejének és úgynevezett tiszta béta bomlásának köszönhetően ideális alanya lenne a neutrínó tömegmérésnek, ugyanakkor milligramm közeli nagyságrendben való előállítására nincs semmilyen kémiai tapasztalat, sőt az előállításához nélkülözhetetlen képződési hatáskeresztmetszetek sem ismertek. Ezért a kitűzött feladat fontossága mellett úttörő kutatásnak is nevezhető.

A projekt célja a disszemináció, ami szó szerint magvetést, átvitt értelemben ismeretterjesztést jelent. A projekt alábbi hat nagy tevékenysége mellett további kisebbekkel is kiegészült:

• utazó fizika és
• interdiszciplináris workshop

mindkettő félévente váltott témával: víz, Földünk természetes védelmi rendszerei, hideg-meleg és energia,

• interaktív multimédia (Miazma – avagy az ördög köve, interaktív film),
• nemzetközi konferencia felkészítő hete (Nuclei in the Cosmos),
• Atomki kiadványok,
• Atomki weblap.

A kvarkok közötti erős kölcsönhatás általánosan elfogadott elmélete, a kvantum-színdinamika (QCD) már négy évtizedes múltra tekint vissza, ám a tudományterület számos kérdése továbbra is megválaszolatlan. Világszerte folynak olyan kísérletek, amelyekben szélsőséges körülmények között, például magas hőmérsékleten végrehajtott nehézion-ütköztetések során vizsgálnak kvarkokból álló erősen kölcsönható fizikai rendszereket. Ezen nehézion-ütközési kísérletek interpretációjához alapvető fontosságú az erősen kölcsönható rendszerek jobb megértése nem magas hőmérséklet és nem nulla kvarksűrűség mellett. A Lendület program keretében végzett kutatások e rendszerek fizikájának jobb megértéséhez és ezáltal hatékonyabb szimulációs algoritmusok kifejlesztéséhez járulhatnak hozzá. Ez annál is inkább fontos, mert az első elvekből kiinduló QCD számolások a világ legnagyobb számításigényű matematikai feladatai közé tartoznak.

Az előrehaladott képalkotási rendszer a diagnosztikában és az egészségügyben (Central Nervous System Imaging) projekt keretében az Atomki kutatói a Debreceni Egyetemmel és nemzetközi partnerekkel együttműködve kifejlesztették a MiniPET-3 kisállat PET készüléket. A gyűrűt alkotó detektorokban a hagyományos fotoelektron-sokszorozókat szilícium alapúak váltják ki. Utóbbi működését a mágneses tér nem akadályozza, így lehetővé válik a PET és az MRI technika összeházasítása. A pályázat másik nagy eredménye a BrainMOD nevű szoftver, mely a különböző orvosi diagnosztikai berendezésekből (PET, SPECT, MRI, EEG, EIT) származó adatokat kombinálva jeleníti meg a felhasználóbarát grafikus felületen.

Az asztrofizikai p-folyamat - a nehéz, protongazdag magok kialakulása - egyike az elemszintézis legkevésbé ismert folyamatainak. Ebben a projektben magreakció hatáskeresztmetszet méréseket végeztünk a p-folyamat tömeg- és energiatartományában, hogy ellenőrizzük a statisztikus modellszámítások megbízhatóságát, és hogy a p-folyamat modelljeit megbízhatóbb alapokra helyezzük. Az Atomki gyorsítói megfelelő hátteret biztosítottak e vizsgálatokhoz. A p-folyamat modellszámításai különösen érzékenyek az alfa-részecskék részvételével zajló reakciók sebességére. E reakciók nem kellően pontos ismerete adja jelenleg a p-izotópok gyakoriságának számításában a legnagyobb bizonytalanságot. Az ERC ösztöndíj segítségével először vált lehetővé számos alfa-indukált magreakció hatáskeresztmetszetének mérése nehéz izotópokon, amely hozzájárult az asztrofizikai p-folyamat jobb megértéséhez.

Támogatás: 750 000 EUR