Kutatóintézetek és kkv-k (kis- és közepes vállalkozások) egyesítik erőiket a RADIATE projektben, tapasztalatot és bevált gyakorlati példákat cserélve az Európai Kutatási Térség (European Research Area - ERA) iontechnológiai alkalmazásainak strukturálása érdekében. Az ionnyaláb-technológia továbbfejlesztése és az európai ionnyalábos infrastruktúrák közötti együttműködés erősítése mellett a RADIATE elkötelezett amellett, hogy egyszerű, rugalmas és hatékony hozzáférést biztosítson a tudományos és ipari kutatók számára a résztvevő ionnyalábos létesítményekhez. A közös kutatási tevékenységek (Joint Research Activity - JRA) és workshopok célja, hogy megerősítsék Európa vezető szerepét az ionnyalábos tudomány és technológia terén. Az Atomki a JRA következő munkacsomagjaiban és feladataiban vesz részt:

• WP20 Ionforrások és -nyalábok, T20.1. Mikronyaláb-optika
• WP21 Detektorok és elektronika, T21.1. Egyedi ionok detektálása

A projekt tagjai: 15 kutatóintézet és 4 kkv összesen 13 európai országból

A projekt összköltsége: 9,9 MEUR,
melyből az Atomki része: 180 kEUR

Az Európai Örökségtudományi Kutatási Infrastruktúra (E-RIHS) célja a kulturális és természeti örökségünk értelmezésére, megőrzésére, dokumentálására és menedzselésére irányuló kutatások támogatása. Az infrastruktúra magában foglalja majd az E-RIHS központot és a nemzeti csomópontokat, rögzített és mobil infrastruktúrákat, fizikailag hozzáférhető archívumokat és virtuálisan elérhető adatbázisokat. Gyűjtemények, épületek és régészeti lelőhelyek, digitális és immateriális örökség, azaz kulturális és természeti örökségünk széles köre áll az infrastruktúra által támogatott kutatások látóterében.  Az E-RIHS jelenleg előkészítő szakaszban van, a jogi státusz, valamint a szervezésre, irányításra vonatkozó elképzelések, illetve a hosszú távú fenntarthatóságra vonatkozó üzleti terv kidolgozása zajlik.  Ezenkívül a konzorcium egy-egy kiválasztott területen hozzáférést biztosít felhasználók számára a jövőbeni működés próbájaként, azaz egységes, európai infrastruktúraként, támaszkodva már futó infrastruktúra projektekre.

The H2020 IPERION CH  project aims to establish a unique pan-European infrastructure in Heritage Science by integrating facilities at research centres, universities and museums. The consortium offers access to instruments, methodologies and data for advancing knowledge and innovation in the conservation and restoration of cultural heritage through three complementary platforms, ARCHLAB, MOLAB, FIXLAB. Calls are published twice a year.

 

FIXLAB B1:  MTA Atomki – Laboratory of Ion Beam Applications

Through determining the concentration and distribution of elements, ion beam analytical techniques can give information on provenance, authenticity, production technology, and degradation due to environmental effects of art and archaeological objects. They also contribute to the elaboration of conservation technologies. Besides in-vacuum measurements with high lateral resolution, an external micro-beam set-up is also available for artefacts of bigger sizes or sensitive nature.

Az MTA Atomki a projekten belül a PET (Pozitron Emissziós Tomográf) képalkotó módszereket fejleszti tovább orvosi és kutatási célokra a korábban már kifejlesztett kisállat PET kamerára alapozva. Feladatok:

• A kisállat PET kamera adatgyűjtési protokolljainak kidolgozása sejtkultúrák jelölésére, növények nyomjelzésére, funkcionális élelmiszerek vizsgálatára, különböző preparátumokhoz, kisállatok vizsgálatára.
• Eljárások C-11 és F-18 pozitron-emitter radioizotópokkal jelölt vegyületek előállítására.
• Sejtkultúrák, funkcionális élelmiszerek tanulmányozása radioaktív izotópokkal.
• A fizika, magfizika, biofizika alkalmazása korszerű biotechnológiai módszerek fejlesztésében.
• Az érrendszer modellezése áramlási hálózatok segítségével, a sejtek fehérje szintézisének vizsgálata Boole-hálózati modell alkalmazásával.
• Tesztmérések végzése kisállat PET kamerán és Monte-Carlo szimuláció.

Az MTA Atomki konzorciumi tagként részt vesz a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) által vezetett Nemzeti Nukleáris Kutatási Programban (NNKP). Az NNKP alapkutatási témái a Fenntartható Atomenergia Technológia Platform (FAE-TP) Stratégiai Kutatási Tervében (SKT) részletezett témákhoz kapcsolódnak.

 

Az MTA Atomki a tevékenységei során az SKT alábbi feladataihoz kapcsolódóan témánként 4-4 részfeladatot hajt végre:

• 1.1.5 - Reaktoranyagok kutatása - öregedési folyamatok
• 2.4.4 - Atomerőművi környezeti kibocsátás modellezése
• 3.1.4 - Sugárvédelem - nehezen mérhető radioizotópok

Részvétel a CMS-detektor müonkamra helyzetmeghatározó rendszerének 2013-2014-ben esedékes felújításában. A fejlesztésben megjelenő új eszközök összeszerelése, egyedi kalibrációja. A kalibrációs adatok kiértékelése. A helyzetmeghatározó rendszer CMS-be történő visszaépítése, üzembe állítása, ellenőrzése. A rendszer által szolgáltatott adatok validálása fizikai eseményekből származó adatokon alapuló analízisekkel való összehasonlítások alapján.

A debreceni CMS-labor felújítása, a tesztekhez szükséges új laboreszközök beszerzése. Részvétel az új FBG-alapú szenzorok kutatásában, a CMS relatívpáratartalom-mérési KF projetjében. Új szenzorok felszerelése a CMS-be. A kibővített FOS4CMS-rendszer üzembe állítása és üzemeltetése. Az új szenzorok besugárzási tesztjeinek MTA Atomkiban történő elvégzése. Az így nyert adatok analízise.

Részvétel a CMS EndCap Muon Rendszerének felújításában. Szakértői hozzájárulás a szálfeszességmérő-rendszer üzemeltetéséhez.

A hazai lézeres és lézereken alapuló alap- és alkalmazott kutatás a viszonylag kis méret ellenére nemzetközileg elismert és sikeres, olyannyira, hogy az ELI nemzetközi előkészítő konzorciuma a magyar helyszínpályázatot támogatta, és Szegedet jelölte ki az ELI-ALPS (The Extreme Light Infrastructure – Attosecond Light Pulse Source) kutatóintézet helyszínéül. A jelen projekt kiemelt szakmai célja az ELI-ALPS-hoz köthető, lézereken alapuló kutatási módszerek és fényforrások megismertetése a hazai élő- és élettelen természettudományi területeken dolgozó kutatókkal. A projektet a Szegedi Tudományegyetem vezetésével a Pécsi Tudományegyetem, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet, valamint a Kecskeméti Főiskola alkotta Konzorcium hajtja végre. Az Atommagkutató Intézet a Debreceni Egyetemmel mint alvállalkozóval a projekt tematikájában számos képzési formával vesz rész a célkitűzések megvalósításában.

A kurzusok anyaga a   http://w3.atomki.hu/~mate/eli-tamop/  címen található.

Kurzusok 

A neutrínó tömegének meghatározása még a laikus emberek számára is felfogható rendkívüli jelentőséggel bír, hisz általa megbecsülhetővé válik az Univerzum tömege, amiből magának az Univerzumnak a létrejöttére és további sorsára vonatkozólag is következtetések vonhatók le. A 163-Holmium hosszú felezési idejének és úgynevezett tiszta béta bomlásának köszönhetően ideális alanya lenne a neutrínó tömegmérésnek, ugyanakkor milligramm közeli nagyságrendben való előállítására nincs semmilyen kémiai tapasztalat, sőt az előállításához nélkülözhetetlen képződési hatáskeresztmetszetek sem ismertek. Ezért a kitűzött feladat fontossága mellett úttörő kutatásnak is nevezhető.

A kvarkok közötti erős kölcsönhatás általánosan elfogadott elmélete, a kvantum-színdinamika (QCD) már négy évtizedes múltra tekint vissza, ám a tudományterület számos kérdése továbbra is megválaszolatlan. Világszerte folynak olyan kísérletek, amelyekben szélsőséges körülmények között, például magas hőmérsékleten végrehajtott nehézion-ütköztetések során vizsgálnak kvarkokból álló erősen kölcsönható fizikai rendszereket. Ezen nehézion-ütközési kísérletek interpretációjához alapvető fontosságú az erősen kölcsönható rendszerek jobb megértése nem magas hőmérséklet és nem nulla kvarksűrűség mellett. A Lendület program keretében végzett kutatások e rendszerek fizikájának jobb megértéséhez és ezáltal hatékonyabb szimulációs algoritmusok kifejlesztéséhez járulhatnak hozzá. Ez annál is inkább fontos, mert az első elvekből kiinduló QCD számolások a világ legnagyobb számításigényű matematikai feladatai közé tartoznak.

Az előrehaladott képalkotási rendszer a diagnosztikában és az egészségügyben (Central Nervous System Imaging) projekt keretében az Atomki kutatói a Debreceni Egyetemmel és nemzetközi partnerekkel együttműködve kifejlesztették a MiniPET-3 kisállat PET készüléket. A gyűrűt alkotó detektorokban a hagyományos fotoelektron-sokszorozókat szilícium alapúak váltják ki. Utóbbi működését a mágneses tér nem akadályozza, így lehetővé válik a PET és az MRI technika összeházasítása. A pályázat másik nagy eredménye a BrainMOD nevű szoftver, mely a különböző orvosi diagnosztikai berendezésekből (PET, SPECT, MRI, EEG, EIT) származó adatokat kombinálva jeleníti meg a felhasználóbarát grafikus felületen.